Kékbe zárt idő

Öllinger Péter Zoltán grafikusművész kiállítása
Jelenleg megtekinthető

A cianotípia nem pusztán egy fotográfiai eljárás, hanem a fény és az idő lassú, kékbe forduló lélegzete. Amikor a napfény találkozik a papírt borító fényérzékeny sókkal, maga a megfoghatatlan válik tapinthatóvá. Az archaikus eljárás a vasvegyületek reakcióján alapul. A felületre felvitt sárgászöld emulzió az ultraibolya sugarak érintésére indul változásnak, majd a tiszta vizes kimosás során redukálódik, és elnyeri az összetéveszthetetlen, mély poroszkék árnyalatot. Öllinger Péter Zoltán grafikusművész a különleges technikát arra használja, hogy a láthatatlan lelki folyamatokat egy sajátos, geometrizált térrendszerbe sűrítse. Alkotásain az árnyékok nem a sötétséget jelentik, hanem a fény jelenlétét bizonyítják.

Egy olyan korban, amelyet a zaj ural, a kortárs képzőművész csendes lázadó és a képeivel tudatosan pozitív üzenetet közvetít. Művein az örökérvényű emberi dilemmák nem súlyos teherként, hanem lírai, feloldódó kérdésekként jelennek meg. A felületeken finoman átsejlő, lavírozott formák sejtelmes, már-már misztikus atmoszférát teremtenek. Mintha egy elfeledett kolostor falai között, vagy egy sosemvolt belső tájban járnánk, ahol a szigorú geometriát lágyítja a víz és a kémia játékossága. Bár a képet létrehozó fény a legillékonyabb jelenség, a cianotípia mégis képes ezt a tünékenységet örök lenyomatként megőrizni.

Öllinger Péter Zoltán művészi látásmódjára nagy hatással voltak az elmúlt évek országhatárokon és kontinenseken átívelő szakmai tapasztalatai. A bécsi, prágai, pozsonyi, belgrádi és kolozsvári tárlatok mellett olyan rangos nemzetközi bemutatkozásai voltak, mint az angliai Ironbridge grafikai pályázata vagy a Kairói Grafikai Triennálé. Itthon a legfontosabb szakmai fórumok, a Vásárhelyi Őszi Tárlat és a Szegedi Nyári Tárlat közönsége is találkozhatott már letisztult kompozícióival. Utóbbin 2025-ben, a HAB grafikai alkotói ösztöndíja mellett, különdíjjal is elismerték tehetségét.

Az Aranybástya Étteremben megrendezett kiállításon a néző azonban nemcsak cianotípiákat lát. A művek emlékeztetnek minket arra, hogy a legmélyebb árnyékok felett is ott ragyog a szüntelen, mindent átható fény.

A kiállítás kurátora: Bán Blanka művészettörténész