Panoráma
Panoráma az Aranybástyából: Budapest legszebb kilátása
Szemben a Duna, a Lánchíd és a Szent István-bazilika. Északkeletre az Országház, északra pedig a Margit híd rajzolódik ki. Fölötted a Várhegy történelmi sziluettje: a Halászbástya és a Mátyás-templom vigyázza a várost. Egy ebéd a természetes napfényben fürdő főváros felett, vagy egy vacsora a kivilágított Budapest fényei mellett. Pontosan ezért mondjuk, hogy az Aranybástya a város legszebb panorámájú étterme. Foglalj asztalt, és tapasztald meg te is ezt a páratlan perspektívát.
A teraszról
Mit láthatsz az Aranybástya teraszáról?
„Ó, kedves Pestem! Te szép deli, fiatal város, országunk diadémja, kit büszkén, kit szeretve említ minden magyar, s nem tartja boldognak magát, míg téged nem látott, s valahányszor a távolból meglátja tetőid, lelkesítő önérzet dagasztja keblét, s valami történik falaid közt, bú, vagy öröm, az egész ország búja, öröme az.”
Kevés városról mondható el, hogy olyan látványosan mesél egyszerre a múltról és a jelenről, ahogyan azt Budapest teszi. A főváros szépsége a kontrasztok egyensúlyán alapszik: a hegyes, romantikus Buda és a sík, vibráló Pest találkozásán, a panoráma pedig a Duna tükrében kel életre. A folyó elválaszt, de össze is köt: történelmet, kultúrát és embereket. Budapesten a közel kétezer éves aquincumi romok találkoznak a 19. és 20. századi építészet formagazdagságával, így aki ide látogat, valóságos időutazáson vesz részt.
Az Aranybástya teraszáról képeslapra kívánkozó látvány nyílik, és minden épületnek története van az elmúlt századokból, egy világváros születéséből. Aki megáll itt és végignéz a látképen, érzi, hogy Budapest nem csupán egy pont a térképen, hanem legendás város, amelyben összefonódik a történelem és a kultúra.
A számok ugyanazok, mint a teraszon, a kilátócső melletti rajzon. Az irányt és a légvonalbeli távolságot a villától mértük.
1Észak · 0,7 km
Szent Anna-templom
A Batthyány téri Szent Anna-templom a budai oldal egyik legszebb temploma. Alapkövét 1740-ben tették le, szentélyét 1746-ban szentelték fel, Hamon Kristóf, majd Nepauer Máté vezetésével épült. Egy 1763-as földrengés súlyosan megrongálta a csaknem kész templom tornyait és boltozatát, végül 1805-ben szentelték fel. Építésekor Buda és Pest még külön város volt.
A két torony között az Isten szeme látható, két oldalán hódoló angyalokkal, alatta Buda címerével. A homlokzat központi szobra Szent Anna monumentális alakja egy szoborfülkében.
2Észak · a híd mögött
Margitsziget
A Margitsziget Buda és Pest között fekszik a Dunán. Ősfáival, sétaútjaival és gyógyvizes fürdőjével minden Budapestre látogató kedvelt úti célja. Budapesten több mint száz termálforrás tör fel a mélyből, a szigeten 1867-ben találtak rá a 118,5 méter mélyről feltörő forrásra.
Története a római időkig nyúlik vissza, oklevél először 1225-ben említi. Árpád-házi királyok, domonkos, premontrei, ferences és johannita szerzetesek is éltek itt. József nádor 1799-ben szerezte meg a szigetet, parkká alakítását 1808-tól Tost Károly kertész, a schönbrunni főkertész fia irányította. Bár a Margit híd 1876-ban elkészült, a szigetre a századfordulóig csak hajóval lehetett eljutni, akkor nyílt meg a szárnyhíd.
Ma is látható a domonkos apácakolostor romja, ahol a névadó Árpád-házi Szent Margit élt, és a középkori premontrei Szent Mihály-kápolna 1930-as években újjáépített, román stílusú mása. Az 1911-ben épült víztorony a magyar vasbeton-építészet korszakalkotó műve. A művészsétányon a magyar kultúra kiemelkedő alakjainak szobrai állnak, köztük Csokonai Vitéz Mihályé, Balassi Bálinté, Liszt Ferencé, Jókai Móré, Arany Jánosé, Kodály Zoltáné és József Attiláé.
3Észak · 1,8 km
Margit híd
A Margit híd Budapest második állandó hídja: a Margitsziget déli végénél köti össze Budát a Nagykörúttal. Az 1849-ben átadott Lánchíd után szükség volt még egy átkelőre. Az 1871-ben kiírt pályázatra 36 pályázótól 46 terv érkezett, a francia Ernest Gouin nyert, és a felépítést is ő vállalta. Ez az egyetlen budapesti híd, amely megtörik, így csatlakozik a Margitszigethez. A hagyomány szerint Gyulai Pál író javasolta a nevét.
Kezdetben lóvasút járt rajta, később villamos. A második világháborúban felrobbantották. A háború előtt kék volt, utána szürke lett, sárga színét az 1970-es évek végén kapta. A híd közepéről egyszerre látszik az Országház, a budai Vár, a Lánchíd, a két rakpart és a Margitsziget.
4Észak · 0,5 km
Szilágyi Dezső téri református templom
A neogótikus templomot Pecz Samu tervezte, akinek több budapesti épületet is köszönhetünk. Amikor 1890-ben kiírták a tervpályázatot, fontos szempont volt, hogy a Duna partján, a városképet meghatározó templomként épüljön fel. Az építéshez Ferenc József is hozzájárult.
Ötszög alaprajzú, külső falai vörös téglából készültek, tetejét Zsolnay mázas cserepek fedik. A csúcsíves ablakokon és a rózsaablakokon beáramló fény az ötszögű térben mindenhová eljut, ettől világos és átlátható a belső. A főhajót körülölelő oldalhajók a négy evangélista nevét viselik: az óramutató járásával megegyezően Máté, Márk, Lukács és János teréhez érsz. 1896 virágvasárnapján szentelték fel, ez volt Buda első saját épülettel rendelkező református temploma.
5Északkelet · 1,1 km
Az Országház
Amikor az Országház esti fénye megcsillan a vízen, a látvány olyan, mintha maga a történelem borulna ragyogásba. Az ország legismertebb épülete a pesti rakpart éke: itt ülésezik az Országgyűlés, és itt őrzik a Szent Koronát.
Az állandó Országház építéséről 1880-ban, Tisza Kálmán miniszterelnöksége idején fogadott el törvényt az Országgyűlés. A millenniumhoz közeledve olyan épületre volt szükség, amely méltón jelképezi a magyar államiságot. 1885 és 1902 között épült Steindl Imre tervei szerint, aki nem érhette meg az átadást. Az eklektikus épületen reneszánsz és barokk elemek is megjelennek, de meghatározó stílusa a neogótika. Az építőanyag szinte mind hazai bányákból és műhelyekből származott, kivétel csak a gránitoszlopok. Szellőző- és fűtésrendszere az építéskor Európa egyik legmodernebbje volt, és ma is működik.
Mintegy 40 millió téglából épült, alapterülete 18 ezer négyzetméter. Homlokzatán 90 kőszobor áll, bent további 152. A Dunával párhuzamos szárny 271 méter hosszú, a kupola a tornyával 96 méter magas.
6Szemben
A Duna
A Duna két partján ragyog Budapest, és kevés folyó mentén látni ilyen panorámát. A Duna átszövi Európát, de talán itt, a magyar főváros szívében mutatja meg a legszebb arcát. Mélyén a város története is ott nyugszik: régi hídpillérek kövei, háborús roncsok és elsüllyedt hajók.
A Duna-part és a Budai Várnegyed 1987 óta az UNESCO világörökség része. Augusztus 20-án a tűzijáték a Duna fölött a teraszról is látszik.
7Kelet · 0,7 km
Magyar Tudományos Akadémia
Az Akadémia székháza a Lánchíd pesti hídfőjénél, a Széchenyi téren áll. A hídhoz hasonlóan az Akadémia is Széchenyi István felajánlásával jött létre. Magyar tudós társaság gondolata már a 18. században felmerült, a mai Akadémia elődje 1830-ban kezdte meg működését.
A székház 1862 és 1865 között épült a berlini Friedrich August Stüler tervei szerint. A neoreneszánsz palota homlokzata arányos és szépen tagolt, belső díszítése korabeli magyar alkotók munkája. Ez volt az első neoreneszánsz középület Magyarországon.
8Kelet · 1,3 km
Szent István-bazilika
A Szent István-bazilika a város szívében magasodó neoreneszánsz római katolikus társszékesegyház. Névadója az államalapító Szent István, akinek ereklyéjét, a Szent Jobbot itt őrzik.
Az építkezésnek az 1838-as nagy árvíz adott indokot: a mai Szent István tér egy kis kiemelkedésén több száz ember talált menedéket, és a túlélők fogadalmi adományokkal támogatták, hogy templom épüljön a megmenekülésük helyén. 1845-ben Hild József kapott megbízást a tervekre. Az építés több mint fél évszázadig tartott: 1868-ban beomlott a kupola, és a munkát Ybl Miklós tervei szerint kellett újrakezdeni. Ybl tervezte a Lónyay-Hatvany-villát is, az Aranybástya otthonát. Halála után Kauser József fejezte be az építést, a templomot 1905-ben szentelték fel. A kupola kilátójából Budapest teljes panorámája látszik.
9Kelet · 0,8 km
Gresham-palota
A Lánchíd pesti hídfőjénél álló szecessziós palota a londoni Gresham életbiztosító társaság budapesti székháza volt. Quittner Zsigmond és Vágó József tervezte, a 20. század elején épült. Földszintjén egykor a Gresham Kávéház működött, ma luxusszálloda.
10Kelet · 0,5 km
Lánchíd
A Lánchíd alatt több mint másfél évszázada áramlik a Duna. Ez volt Budát és Pestet összekötő első állandó híd, és előrevetítette a város 1873-as egyesítését, amely Óbudát is magába foglalta. Gróf Széchenyi István kezdeményezésére épült, tervezője az angol William Tierney Clark, kivitelezője a skót névrokon, Clark Ádám volt. Az építkezés alatt Széchenyi egyszer maga is a Dunába esett, de épségben kiúszott.
Az első cölöpöt 1840 nyarán verték le a budai mederpillérnél. A cölöpverés két évig tartott, és volt, hogy egyszerre nyolcszázan dolgoztak rajta. Az alapkövet 1842. augusztus 24-én rakta le József nádor egy több ezer résztvevős ünnepségen: a 130 mázsás kő James Teasdale főművezető intésére, gőzgép hajtotta láncon ereszkedett le. A hidat 1849 novemberében adták át, és kezdetben vámot kellett fizetni, aki átkelt rajta. A reformkori megújulás jelképe lett.
A városi legenda szerint a kőoroszlánoknak nincs nyelvük. Valójában van, csak alulról nehezen látszik. 1945 januárjában a visszavonuló német csapatok felrobbantották. Az újjáépített hidat napra pontosan száz évvel az első átadás után, 1949. november 20-án nyitották meg. A legutóbbi felújítás után 2023-ban nyílt meg újra teljes egészében.
11Északnyugat · 0,3 km
Halászbástya
A Mátyás-templomot körülölelő Halászbástyát Schulek Frigyes tervezte, és nem védműnek, hanem kilátónak és sétatérnek épült. Nevét a hagyomány szerint a várfal ezen szakaszát védő halászcéhről kapta. Tornyait a középkori kolostorok kerengőjére emlékeztető árkádok kötik össze, a vízköpők, a kőpadok és a toronysisakok különösen szép kidolgozásúak. A második világháborús károk helyreállítását Schulek Frigyes fia, Schulek János vezette haláláig.
12Északnyugat · 0,3 km
Mátyás-templom
A Halászbástya és a Mátyás-templom az Aranybástyától sétatávolságra van. A templomot az egyházi hagyomány szerint Szent István alapította 1015-ben. Itt kötött házasságot Mátyás király, itt koronázták meg I. Ferenc Józsefet és feleségét, Erzsébetet, majd az utolsó magyar királyt, IV. Károlyt és feleségét, Zitát.
A 19. század végén a középkori templomból alig látszott valami: két oldalához többemeletes házak tapadtak, főbejáratát előépítmény takarta. 1873-tól Schulek Frigyes vezetésével épült újjá historizáló, neogótikus stílusban, és a millennium évében, 1896-ban szentelték fel újra. Karakteréhez szorosan hozzátartozik a színes Zsolnay-kerámiával fedett tető.
13Északnyugat · a láthatáron
Budai-hegyek
A budai hegyek adják a főváros egyik legfontosabb zöldövezetét. Budapest legmagasabb pontja az 527 méter magas János-hegy. A csúcsán álló Erzsébet-kilátóból szinte az egész város belátható, tiszta időben a Mátráig, ritka, kivételesen tiszta napokon a Tátráig is ellátni.
A hegységben több mint 200 barlang található, amelyek a város alatt is hatalmas járatrendszert alkotnak. A Normafa, a Hármashatár-hegy és a Széchenyi-hegy nemcsak a túrázók kedvelt célpontja, hanem a város egyik „tüdeje” is, hiszen nagy kiterjedésű erdők borítják.
Fotókon
Így látod a teraszról
Kérdések
Gyakori kérdések a kilátásról
Igen. Az Országház a teraszról északkeletre, légvonalban körülbelül 1,1 kilométerre látszik, a teljes Duna felőli homlokzatával.
Az Országház, a Duna, a Lánchíd, a Gresham-palota, a Magyar Tudományos Akadémia székháza, a Szent István-bazilika, a Margit híd, a Margitsziget, a Szent Anna-templom, a Szilágyi Dezső téri református templom, a Halászbástya, a Mátyás-templom és a Budai-hegyek.
A Budai Várban, a Lónyay-Hatvany-villában, a Csónak utca 1. alatt. A Halászbástyától légvonalban körülbelül 300 méterre.
Igen. A Panoráma Terasz és a Privát Terasz külön is bérelhető. A Privát Teraszon polgári szertartás is tartható, kilátással a Parlamentre és a Lánchídra.